Szent Ilona-kápolna, Jeruzsálem: a →Szent Sír-templom része, ahol a hagyomány szerint Szt Ilona megtalálta a →Szent Keresztet. - Euszébiosz nem szól a helyről, ahol a későbbi híradások szerint Szt Ilona megtalálta az Úr Krisztus keresztjét. Az első tanú, aki tudni véli a Kereszt megtalálásnak helyét Jeruzsálemben, 530 k. Breviarius de Hierosolyma, aki ezt írja: „A bazilika bejáratánál, baloldalt van az a helyiség, ahol az Úr keresztjét őrizték”. Majd belépve Konstantin templomába így folytatja: „A nyugati oldalon van egy nagy apszis, ahol a három keresztet megtalálták. E hely felett van egy gazdagon aranyozott és ezüsttel borított oltár, amely kilenc oszlopon nyugszik. Az apszisban körben 12 oszlop áll, és az oszlopfőket cratérok díszítik”. - A konstantini épület alaprajzán megfigyelhető, hogy az Anasztaszisz főtengelye nem a Martyrion tengelyének folytatása, még elhajlással sem, ahogy ezt a kk. katedrálisokban meg lehet figyelni. Konstantin épületében 2, egymástól független főtengely van! Az Anasztaszisz tengelye (A) a rotunda kis, Ny-i apszisából indul, majd a Szentsíron (1) át a homlokzati főbejáratig tart. A Martyrion főtengelye az apszis középső oszlopánál indul (5), majd a ~n keresztül (6) egészen a külső átrium főbejáratáig tart. Mi lehet a magyarázata annak, hogy e két főtengely nem egymást folytatja? Vajon nem a Kereszt megtalálásának helyében rejlik-e a magyarázat, amelyet Breviarius említ, s amelynek a baz. építésekor igen nagy jelentősége volt? Euszébiosz leírása erre utal: „A kapukkal szemben, a templom másik végében áll az egész épület központja, az apszis” (III. 38). - A Katholikonból 29 lépcső vezet le a kpnába, amelyet a sziklából vágtak ki. Négy oszlop tartja a kk. boltíveket és a kupolát. A kpna 14,5 x 13,25 m-es négyszög, a 4 oszlop 9 mezőre tagolja. A középső, 5 x 5 méteres négyszög felett csegelyeken és 4 ablakkal áttört kupoladobon nyugszik a kupola. A kpna az örményeké, 1950: restaurálták. A főoltárt Szt Ilona tiszt-ére sztelték, az É-i mellékhajó oltárát a jobb latornak. - A kpna Ny-i oldalán, két nagy pillértől elválasztottan van egy 4,5 m széles belső előtér (narthex), melynek középső részéből vezetett fel a lépcső a keresztesek tp-ába. Konstantin baz-jában a lépcső a Martyrion középhajójába vitt. A D-i mellékhajóból 13 lépcső egy sötét barlangba vezet, amelyben a hagyomány szerint az Úr Krisztus keresztjét megtalálták. Ez a barlang eredetileg ciszterna volt 8 m-rel a tp. szintje alatt. A 7,5 x 7,5 m-es ciszternát 10 m vastag mészkőrétegbe vágták. ÉK-i sarkában boltozattal lezárt apszis van, amelynek fala a 11. sz-ból való. Az apszis jobb oldalán a sziklába mélyülő üregben lévő nagyon megsérült képek azt jelzik, hogy ez „a szent hely”, amelyet a hagyomány úgy tart számon, mint ahol megtalálták az Úr keresztjét. **

Kroll 1993:494.